A hangzósítás mellett mai leckénk is tartogat néhány kétradikálisú jelet. Bizony, sokan vannak! Remélem, hogy mára mindenki megtanulta az előzőket!

Aztán beszélünk a személyes névmásokról és használatukról, valamint ezek kapcsán az egyiptomi mondatszerkezetről, az ún. sDm.f formáról.

Végül pedig a házi feladat sem maradhat el, és az új szavakat is szótárba rendeztük.

Mielőtt ténylegesen belekezdenénk a tanulásba, szeretnék mindenkinek Boldog Új Évet kívánni! Igaz, hogy mi egyiptológusok máskor ünnepeljük az Újévet, de azt hiszem egyet értetek velem abban, hogy ilyen bulit nem lehet kihagyni! :)

Hangzósítás

Már említettem, az első leckében, hogy az egyiptomiak nem írtak magánhangzókat, így tehát az a (áin), A (aleph), j (iod), w (waw) hangok sem magánhangzók! De igazándiból nem is mássalhangzók, hanem valahol a kettő között állnak. Ez az, amit félhangzónak hívnak. Az egyiptomi szavak egy részének kiejtését a kopt nyelvből következtették ki, ami természetesen nem volt minden esetben célravezető, nem szabad megfeledkeznünk a közben eltelt százévekről! A fennmaradó szavak többségét mindenki "kedve szerint" ejti ki, egyetlen megállapodás van csak, általában "e" hangot helyettesítünk a mássalhangzók közé.

Így a ház szó, a pr ejtése: per. A fent említett néhány hanggal azonban problémák lehetnek. Az jw kiejtése például változó. Nincs kimondott szabály arra vonatkozóan, hogy mikor milyen ejtést használunk, erre rá kell érezni. Az jw esetében, lehet "iu"-a kiejtés (én is ezt használom) de hallottam már "ju"-nak is, ami egyáltalán nem helytelen. A waw-ot (w) ejthetjük v-nek is. Az a-hangzókat (a, A) egyaránt á-nak ejtjük, az aleph (A) eredetileg enyhe zárhang volt, míg az ájin (a) torokhangnak felelt meg. Ez az a hang, amit ember fia nem tud kimondani, ez is bizonyítja az egyiptomiak isteni eredetét! :))))

És ott van még négyféle "h" hang! Az általunk használt h-nak leginkább a "sima" "h" felel meg: h. A "pontos" h (, H), ennél jobban hallható, talán olyasmi, mint a méh szavunk. A "félkörös" h (, x) a legkeményebb h, leginkább hörgéshez hasonlítható. Az "aláhúzott" h (, X) ennél gyengébb, a német ich szóhoz lehet hasonlítani. Azok kedvéért, akik nem tudnak németül, ennek a h-hangnak a képzésekor az ajkak változatlanul maradnak, tehát, mondd, hogy "í"! És most mondd, hogy "h", úgy hogy ne mozgatod az ajkaidat! Na, valahogy így hangzott az "aláhúzott" "h" is! :))

A kétradikálisú jelek 3.

Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a Szótárban megtaláljátok.

A személyes névmások

Az egyiptomi, klasszikus nyelv háromféle személyes névmást használt: a rag-névmást, a függő-névmást és a független-névmást. Természetesen mind az alakjuk, mind a használatuk eltérő volt. A következő három leckében mindegyikkel meg fogunk ismerkedni.

Jel	Olvasat	Hangzósítás	Mit ábrázol (Gardiner szerint)	Jelentése (ha "|" jellel kiegészítve áll)
	mj	[mi]	Szállításhoz hálóba fogott edény	mint,      hasonlóan
	tj	[ti]	mozsártörő	?
	wa	[(v)uá]	egyhorgú szigony (one-barbed harpoon)	egy,      egyetlen
	xa	[khá]	domb mögött felkelő nap	felragyog,      felkel,      megjelenik
	rw	[ru(v)]	?	oroszlán
	jw	[ju(v)]	újszülött kecskegida (hartebeest / bubalis)	?
	mw	[mu(v)]	hullámzó vízfelszín	víz

A rag-névmások használata

A rag-névmások, vagy más néven szuffix-névmások igék, főnevek illetve a ragozható nem-enklitikus partikulák (nem kell megijedni, ha ott lesz az ideje, mindenki megtudja mik azok a partikulák, de azért elárulom, hogy egyet már ismertek közülük, az jw-t) után egyaránt állhatnak. Igék után a mondat cselekvőjeként szerepelnek, főnevek után birtoklást fejezhetünk ki velük.

A rag-névmások (más néven szuffix-névmások)
Egyes szám					Többes szám
Hímnem	Nőnem	Átírás	Hangzó- sítás		Névmás	Átírás	Hangzó- sítás
		j	[ i ]	Első személy		n	[ (e)n ]
		k, T	[ (e)k, (e)tj ]	Második személy		Tn	[ tjen ]
		f, s	[ (e)f, (e)sz ]	Harmadik személy		sn	[ szen ]

Az igék után az átírásban ponttal választjuk el a szuffixum-névmást, ezzel jelezve, hogy nem az igéhez tartozik a jel.

A főnevek után, mint már említettem birtoklást fejezhetünk ki, például a ház - pr ragozása így nézne ki:

A sDm (hall) ige ragozása
Szám	Nem	Hieroglif alak	Átírás	Hangzósítás	Jelentés
E/1			sDm.j	[szedzsem.i]	én hallok
E/2	Hímnem		sDm.k	[szedzsem.ek]	te hallasz
	Nőnem		sDm.T	[szedzsem.etj]
E/3	Hímnem		sDm.f	[szedzsem.ef]	ő hall
	Nőnem		sDm.s	[szedzsem.esz]
T/1			sDm.n	[szedzsem.en]	mi hallunk
T/2			sDm.Tn	[szedzsem.tjen]	ti hallotok
T/3			sDm.sn	[szedzsem.szen]	ők hallanak

Bizonyára feltűnt, hogy ebben az esetben a főnév után = jellel jelezzük a névmást.

A szuffixumok továbbá állhatnak a már megismert prepozíciók (elöljárók) után is.

Példa

A pr (ház) főnév ragozása
Szám	Nem	Hieroglif alak	Átírás	Hangzósítás	Jelentés
E/1			pr=j	[per=i]	én házam
E/2	Hímnem		pr=k	[per=ek]	te házad
	Nőnem		pr=T	[per=etj]
E/3	Hímnem		pr=f	[per=ef]	ő háza
	Nőnem		pr=s	[per=esz]
T/1			pr=n	[per=en]	mi házunk
T/2			pr=Tn	[per=tjen]	ti házatok
T/3			pr=sn	[per=szen]	ő házuk

Ezeknek a pontos jelentése természetesen a mondattól és a prepozíciótól függ.

Az un. sDm.f forma

Ez a kifejezés egy egyiptomi mondatszerkezetet jelöl. A sDm az igére vonatkozik, lehet bármely ige, az f pedig a mögötte álló szuffixumra, vagy más néven rag-névmásra.

A mondat képzése a következő:

az ige + rag-névmás vagy névszó + többi mondatrész

Példa

Ő felkel a horizonton

wbn.f m Axt

A mondatok ilyenkor mellérendelő és alárendelő viszonyban is állhatnak a főmondattal. Ez viszont egy másik lecke témája lesz.
A sDm.f típusú mondatokat jelen idővel szokás fordítani, természetesen mint minden esetben, itt is a szövegkörnyezet a mérvadó!

Szótár

r.f	n.f
hozzá	neki

Házi feladat

1. A szótárunkban szereplő összes igét ragozd végig!
Higgyétek el, hasznos, mert az igét nem csak hirdetni, hanem ragozni is kell! :)

2. Fordítsd egyiptomira a következő mondatokat!

a) Látom a hajót.

b) Látom Ré bárkáját.

c) Tudják a tervet.

d) Lemegy / lehajózik (ő) a városba.

e) Felkeltek (ti) az égen.

3.  Írd át és fordítsd magyarra a következő mondatokat!

a)  

Átírás	Hieroglif alak	Szokásos hangzósítás	Jelentés
dpt		[ depet ]	csónak
grh		[ gereh ]	éjszaka
xa		[kha]	felragyog, felkel, megjelenik
xd		[ khedzs ]	lefelé hajózni dél felé hajózni
xm		[ khem ]	ige: nem tud valamit,         nem ismer valamit mn:  tudatlan
hrw		[ heru ]	nap, nappal
jaH		[ jáh ]	Hold
mAA		[ máá ]	lát
mj		[mi]	mint, hasonlóan
mw		[mu]	víz
njwt		[ niut ]	város
rx		[ reh ]	tud valamit
rSwt		[ resut, resvet ]	fn:    örvendezés,         boldogság, ige: örvendezik
rw		[ru(v)]	oroszlán
sxr		[ szekher ]	terv, ötlet
sS vagy sXA		(Később még visszatérek rá, mert az olvasata problémás)	fn:    írnok, ige:  ír
ta		[ tá ]	föld, ország
wa		[(v)ua]	egy, egyetlen
wbn		[ v(u)eben ]	felkel felemelkedik (nap, Ré)
wjA		[ vuejá ]	hajó, bárka